Ennek egy család sem fog örülni.
Hosszútávon a bolti árakat sem fogja kímélni a forint újabb gyengülési hulláma. Vajon tehetnek valamit a kereskedők annak érdekében, hogy lent tartsák az árakat?
Legtöbb esetben a kereskedők tehetetlenek, ha a beszerzési árat a szállító megemeli: az import iparcikkeknél a közeljövőben, az élelmiszerpiacon legkorábban a késő őszi, tél eleji hónapokban indulhat drágulásnak a külföldről behozott portéka. 320-325 forint közötti euró árfolyam mellett az egyes termékcsoportok között eltérő nagyságú lesz a drágulás - számolt be a Blokkk.com.
A forint-euró árfolyam május 14-én lépte át a 315 forintos határt, azóta folyamatosan gyengül. Június 11-én 320, 21-én pedig a 325 forint fölé csúszott, miközben 2018 korábbi hónapjaiban stabilan 310 forint körül mozgott. Június 29-én pedig járt már 330 forint felett is az árfolyam. Ez egy 20 forintos nagyságrendű sávot jelent, amiben a forint eddig mozgott és gyengült. 2010-ig visszatekintve is gyengült a forint, 2017-ig az éves átlagokat nézve 34 forinttal. Hétfő reggel ismét 330 fölé gyengült a forint az euróval szemben.
Lesz drágulás, de mérsékelt ütemben
Sokféle elemzés látott napvilágot arról, mi várható forint árfolyam terén a jövőben. Egyben az elemzők többsége egyetért: várhatóan gyengébb szinten stabilizálódik a forint, így könnyen lehet, hogy a jövőben 320 forint feletti forint-euró árfolyamhoz kell hozzászoknunk. Ugyan a korábbi években is volt már ehhez hasonló, mérséklődő infláció mellett, most azonban úgy tűnik,
drágulás is várható a forint gyengülés következtében, főként az import és a magas importhányadú termékek körében.
A várható, jelenleg még visszafogottabb mértékűre becsülhető kereskedelmi drágulás oka az, hogy más költségek is emelkedtek, így a beszállítók és a kereskedők mozgástere az árképzésben szűkülhet. Az egyik költségtényező, hogy 2016-tól a gazdaság növekedésénél nagyobb a bérek, keresetek emelkedésének üteme: 2017-ben 10 százalék feletti volt, és 2018-ban is megközelítheti ezt a szintet.
A másik költség, ami emelkedett, a szállítás díja, ráadásul egyes mezőgazdasági termékek, alapanyagok világpiaci ára is elmozdulhat felfelé, ami további bizonytalansághoz vezethet. A gabonatermesztők és a tejtermelők már jeleztek áremelkedést.
Kevés a drágulás elleni recept
A kiskereskedelmi árképzésében a döntő tényező a beszerzési ár. A tízezer milliárdos éves árbevétel mindössze a negyede a kereskedőé, a többi a beszállítóé és az adó. Tehát csak az árréssel (a beszerzési és az eladási ár különbségével) tud számolni, ám ez is szűk mozgásteret jelent, és ha nagyobb a drágulási hullám, azt csillapítani kényszerül.
Egyes fejlesztések is átütemezhetők, elnyújthatók. Ám az egyre drágább munkaerő költségnövekedését ellensúlyozó beruházásokra viszont feltétlenül szükség van (például önkiszolgáló pénztárak beállítása). A technológiafejlesztés, az innováció csak szűk mezsgyén halogatható.
Emellett pedig mindenki keresni fogja az olcsóbb beszerzést. Egy nagyobb forintgyengülésnél az élelmiszerpiacon
előnyhöz jutnak a hazai termékek, ha csak nem exportálnak annyit, hogy kevés marad itthonra,
mert a kivitelnek nagyon is jó a gyenge forint. A láncok erősíthetik a saját márkás kínálatukat, hiszen a drágább import márkák kereslete megtorpanhat. És erősödhet a diszkont minta is, mint egyébként eddig: kisebb készletekkel, szűkebb választékelemekkel kell dolgozni.
Forrás:
https://www.penzcentrum.hu/vasarlas/ez-fajni-fog-a-magyar-csaladoknak-brutalis-dragulas-jon-a-boltokban.1067902.html?utm_source=hirkereso_es_kapu&utm_medium=penzcentrum_linkek&utm_campaign=hiraggregator%27..%27
Értékeld a munkánkat, ha tetszett oszd meg!
