Gázzal fűt? Változtatásról döntött a kormány
Emeli a biztonsági földgáz készletet a kormány – derült ki a legfrissebb Magyar Közlönyben megjelent nemzeti fejlesztési miniszteri rendeletből.
A földgáz biztonsági készlet mértékéről szóló rendeletmódosítás szerint a földgáz biztonsági készlet mértéke 1200 millió köbméter mobil földgázkészlet az eddigi 915 millió köbméter helyett.
A módosítás október 31-én lép életbe. A betárolási kapacitás legalább napi 105 561 MWh a korábbi napi 342 millió MJ helyett, a kitárolási kapacitás pedig legalább napi 211 122 MWh a korábban meghatározott napi 684 millió MJ helyett. A rendelet ezen része április 1-jén lép hatályba.
Forrás : hirado.hu
Forrás: WRITER
A gázfűtés veszélyei
2010-02-08 –
Hány elkerülhető balesetnek, hány halálesetnek kell még bekövetkeznie? Mikor sikerül végre mindenkinek megértenie néhány alapvető fizikai törvényszerűségen alapuló folyamatot?
Kérem, hogy a saját és a családjuk érdekében olvassák el az alábbiakat!
Egy-két alapvető dolog, leegyszerűsítve:
Az égéshez oxigén kell. (Egy átlagos, 24kW teljesítményű gázkészülék esetében, számolva a tökéletesebb égéshez szükséges légfelesleget, kb. 50 köbméter levegőt kell bejutatni abba helyiségbe, ahol a készülék van)
A kéményben huzatnak kell lennie. (A kéményhuzat szerepe hogy eltávolítsa a füstgázt, és hogy beszívja az égéshez szükséges levegőt)
Huzathoz két végén nyitott rendszer kell. (Ha kinyitunk egy előszobaajtót, akkor még nincs a lakásban huzat. Ki kell nyitni ahhoz egy ablakot is. Egy zárt teret hiába nyitok össze egy másik zárt térrel, attól nem lesz nyitott. Vagyis hiába van a fürdőszobaajtón rács, ha nincs külső térből levegő-utánpótlás, akkor nem lehet a kéményben elegendő huzat.)
Tehát akkor nincs baj, ha van elegendő huzat a kéményben.
Mitől függ a huzat nagysága?
Alapvetően a kémény belméretétől, és hatásos magasságától. Ezek adottak, változatlanok egy működő rendszer esetében.
Egy nagyon fontos tényező ellenben állandóan változik. A huzatot lényegében a füstgáz és a környezeti levegő közötti sűrűség-, azaz hőmérsékletkülönbség okozza.
A melegebb, ritkább gáz felfelé törekszik. (Például ezt használják ki a hőlégballonozók).
Egy-két ismert tény:
A kombi készülékek működnek nyáron is, amikor a padláson akár 40 C fok fölé is mehet a hőmérséklet.
Tavasszal, ősszel akkor is fűtünk, amikor nappal akár 20 C fok meleg van.
A mai gázkészülékek hatásfoka egyre jobb. (A hatásfokot úgy lehet növelni, ha az elkerülhetetlen veszteségeket csökkentjük. A legnagyobb veszteség az a hőmennyiség, ami a füstgázzal kimegy a kéményen. Ezért a készülékgyártók arra törekednek, hogy minél alacsonyabb legyen a távozó füstgáz hőmérséklete, minél több hőt adjon át a hőcserélőnek. A régi szabályozás – a GOMBSZ – előírta, hogy a füstgáz hőmérsékletének minimum 150 C foknak kell lennie. Ma van olyan készülék, ahol ez 65 C fok)
A modern fokozottan légzáró nyílászárókon nem szökik ki a meleg, olyan jól zárnak. (De nem jön be rajtuk annyi levegő sem, mint a régi ablakokon.)
Tehát, jóval kisebb a füstgáz és a környezeti levegő közötti sűrűség-, azaz hőmérsékletkülönbség. Így van egy eleve gyengébb huzatú kéményünk, természetes, hogy nem képes elegendő levegőt beszívni, a sokkal nagyobb ellenállást jelentő ablakréseken.
Emiatt tökéletlen égés, szénmonoxid keletkezése következhet be, ami ráadásul a gyengébb huzat miatt nem tud maradéktalanul eltávozni a kéményen keresztül.
A helyzetet súlyosbíthatja elszívó ventilátor, szagelszívó beszerelése. Miért? Van egy majdnem zárt terünk, amelyből az elszívó elszív óránként 300-600 köbméter levegőt. Ennek valahogy pótlódnia kell. Ablakok, ajtók majdnem légmentesen zártak. De a kémény, a készüléken keresztül nyitott a külső tér felé. Persze, hogy ott jön be a levegő. Így megfordul a kéményben a huzat, a visszhuzatot az alacsony hőmérsékletű füstgáz pedig nem tudja visszafordítani. Ilyenkor a modernebb készülékekbe épített füstgázérzékelő sem tiltja le a készüléket, mert az csak hőt érzékel, és a bejövő levegő lehűti a füstgázt.
Visszhuzatot képes okozni gázkéményben a kandalló is, mert jóval nagyobb huzata lévén a kandallókéménynek, ha nincs máshonnan levegő-utánpótlása, akkor kénytelen a gázkéményen át beszívni levegőt.
Ezek az esetek akkor is előfordulhatnak, ha messze van a gázkémény a szagelszívótól, vagy a kandallótól. Elég, ha véletlen nyitva marad a fűtőhelyiség, fürdőszoba ajtaja, vagy szellőzőrácsok vannak az ajtón. Sokan azért nem hiszik el, hogy életveszélyben élnek, mert eddig nem történt bajuk. A baleseteket kivizsgálva sokszor kiderült, hogy már évek óta visszaáramlott az égéstermék egy része a lakásba, de nem érte el azt a koncentrációt, ami balesetet okozhatott volna. De elég volt egy súlyosbító körülmény bekövetkezése, és megtörtént a tragédia. A gáz füstgáza színtelen szagtalan, kismértékben belélegezve enyhe mérgezési tüneteket okoz, fejfájást, nyomott hangulatot, stb. ezért könnyű összetéveszteni más betegségekkel.
Tehát ha valaki biztonságban szeretné tudni saját és családja életét, akkor az alábbiakra kell figyelnie:
Abba a helyiségbe, ahol a gázkészüléke, (cirkó, kazán, vízmelegítő) van, állandó, megfelelő mennyiségű levegő-utánpótlást kell biztosítania, külső térből!
Abban a helyiségben, ahol a gázkészüléke, (cirkó, kazán, vízmelegítő) van, ott tilos elszívó ventillátort használnia!
Tilos olyan lakásban szagelszívót, kandallót használni, ahol a gázkészülék helyisége össze van szellőztetve a konyhával, illetve a nappalival! (Ez vonatkozik arra az esetre is, ha közlekedő felé vannak a szellőzők kialakítva, de a közlekedő nyitott a konyha, nappali felé.)
Javasolom a gázkészülék helyiségének ajtaját önműködően záródó szerkezettel ellátni, (azért, hogy véletlenül se maradhasson nyitva), és fokozottan légzáróvá tenni. (Ekkor lehet a lakásban kandallót, vagy szagelszívót is biztonságosan használni, persze mindig ügyelve a megfelelő mennyiségű levegő-utánpótlásra).
Javasolom szénmonoxid-érzékelő felszerelését.
Szerencsésebb, ha külső kazánház van, csak külső ajtóval.
De a legjobb megoldás, zárt égésterű (turbós) gázkészülék felszerelése, függőleges égéstermék-elvezetéssel.
Koncz István
kéményseprő
Forrás :http://www.hirtukor.hu
Értékeld a munkánkat, ha tetszett oszd meg!
