Veronika Semechenko, aki az oroszországi Krasnodarban él, második gyermekével volt terhes megpróbált erősnek és boldognak mutatkozni. Csak a közvetlen családtagjai tudták, hogy állandó félelemben élt.

A terhesség felénél az orvosok észrevették, hogy a magzatnak öröklött betegsége lesz és azt tanácsolták, hogy vetesse el a gyereket. De Veronika és férje Jevgeny úgy döntöttek, ez a kisbaba megérdemli, hogy éljen.

M.OK.RU

Mikor a kis Erofey már majdnem megszületett, az orvosok még mindig azt tanácsolták az édesanyának, hogy ne mentsék meg a gyermek életét ha a szülés közben komplikációk lépnek fel. Az orvosok azt hitték, a kicsi majd “tönkreteszi” a pár életét, de ők nem hallgattak erre.

M.OK.RU

Egy évvel később Veronika ezt a levelet tette közzé az interneten:

“Miután kisfiunk megszületett, rengeteg érdekes és szép dolog történt velünk. Rengeteg jelet kaptunk, mely azt igazolta vissza, jó, hogy megszületett. A mi fiunk Down szindrómás.

Sokan megkérdezték, hogy tudtunk-e a diagnózisról a születése előtt és mi mindig nyugodtan azt válaszoltuk, hogy igen.

M.OK.RU

“Úgy döntöttünk, hogy gyermekünk élni fog – bár az orvosoknak más volt a véleménye. Nyomás alá helyeztek minket a döntéssel kapcsolatban és azt mondták, nem döntöttünk bölcsen. Sőt azt is mondták, hogy egy “szörnyet” fogok szülni.

M.OK.RU

“Ha az emberek azt mondják “különleges”, ezt kétféleképpen is lehet érteni. Negatívan értelmezve azt jelenti, a gyermeket nem fogadja el a környezete a betegsége miatt.

Pozitívan értelmezve pedig egy olyan gyerek ő, aki ugyanannyi szeretetet ad, mint kap és egy értékes emberi lény.

Neki megvan az, ami belőlünk hiányzik: egy nagyon kedves belső erő. Az öleléssel olyan sok szeretetet tud adni. Egy egész világ van jelen a mosolyában. Az egész lényében van egy mély belső erő. Ő különleges. Nagyon büszkék vagyunk rá, hogy ő a fiunk.

M.OK.RU

“Mikor nevet, akkor tiszta melegség árad belőle. Számomra ez a legszebb érzés. Minden nap újra és újra szeretném átérezni ezt. Szavakkal nem is lehet leírni milyen érzés ez, de tudom, hogy a legszebb érzés a világon.

Elofey olyan, mint egy mesekönyv:  minden nap, mikor kinyitja a szemét, egy új fejezet kezdődik csodálatos életében. A mi életünket pedig örömmel és boldogsággal tölti meg.

M.OK.RU

“Elmondhatom, hogy nekünk van a legszebb fiunk a világon. Annyira boldog vagyok, hogy ő az életünk része, hogy él és hogy minden nap növekszik egy kicsit.

Most egy éves, tud ülni, kúszni és segítséggel egy kicsit járni is.

Olyan, mint a többi korabeli társa. Tudja a nevét, mindent megért és nagyon szereti a nővérét.

M.OK.RU

“Az idén semmi különleges dolgot nem intéztünk a nővére számára. Mondtuk neki még a pici születése előtt, hogy nagyon sok figyelmet igényel majd és sok időt kell vele tölteni.

Erofeytől nagyon sok energiát kapunk, mintha hegyeket tudnánk megmozgatni, ha szükség van rá.

Ezt mondom tehát az én kisfiamnak: köszönöm, hogy életünk része vagy és hogy ránk bízod az életed. Ez az év fantasztikus volt és csak egyre jobb lesz….

M.OK.RU

Ezt az érzelmekkel teli levelet már több százezren olvasták.

A “Downside Up” nevű orosz szervezet szerint a Down szindrómával született gyerekek 85 százalékát örökbe adják. Evgeny és Veronika története és szerető gondoskodása Oroszországban különlegességnek számít.

Biztosak vagyunk abban, hogy Erofeynek nagyon boldog gyerekkora lesz, mi pedig a legjobbakat kívánjuk neki az életben. Kérjük ossza meg ezt a szép történetet családjával és barátaival, ha egyetért az édesanyával! - csodalatos.co

(̶◉͛‿◉̶) Értékeld a munkánkat, ha tetszett oszd meg!